Az eddigi szabályozás szerint egy ún.: névleges adatot kellett megadni, ami levegős (ahol a levegőből nyerjük ki a hőt) hőszivattyúknál +7°C külső léghőmérsékletet és 35°C-os előremenő fűtővíz hőmérséklet (levegő-víz), illetve a 20°C-os belső léghőmérséklet (levegő-levegő) melletti COP adatot jelentette. Ugyanez hűtésben (EER) 35°C-os külső és 7°C-os előremenő víz vagy 27°/19°C-os belső légállapotra vonatkozott.

Maga az EER illetve a COP megmutatja, hogy az adott berendezésnél a fent megadott üzemi paraméterek mellett, mekkora a leadott teljesítmény és a befektetett elektromos teljesítmény hányadosa.

Mivel ez az adat csak egy kiragadott üzemállapotot jelöl, és nem mutatja meg, hogy pl. különböző külső hőmérsékletek mellett milyen hatásfokkal működik a berendezés, nem igazán alkalmas az összehasonlításra és arra sem, hogy ebből az adatból éves energiafelhasználást tudjunk számolni akár csak közelítőleg is.

Ezért kellett megalkotni a hűtőberendezések-hőszivattyúk esetében is az ún.: szezonális hatásfok számítási módját (SEER, SCOP).

A folyamatot hátráltatta, hogy Európa különböző helyein a legelterjedtebb levegős hőszivattyúk üzemi körülményei közt jelentős különbségek vannak. Pl. nem mindegy, hogy egy hőszivattyú Athénban vagy Helsinkiben üzemel-e mivel nagy különbségek vannak a külső léghőmérsékletet illetően. De ugyanígy jelentős különbség van a levegő páratartalmát illetően is az óceáni és a kontinentális éghajlatú területek között, ami szintén nagyban befolyásolja a szezonális hatásfok értékét.
Ezért három különböző osztályba sorolták Európa területét attól függően, hogy ott milyen feltételekkel kell üzemeljenek a berendezések. A csatolt ábrán láthatjuk, hogy kb. hogyan jelölték ki a különböző területeket. A tervezett energia címke megmutatja, hogy a különböző besorolású területeken milyen energia osztályba sorolandó az adott berendezés.

Az erről szóló 626/2011 direktíva több lépcsőben lesz bevezetve, szigorítva. 2013. január 1-től A-G-ig terjedően lehet az energiaosztályokba sorolni a berendezéseket. Ez 2015-től A+, 2017-től A++, 2019-től A+++ kategóriákkal bővül, és mindig marad a hét energiakategória, azaz alulról kiesnek a legrosszabbak.
Annak érdekében, hogy a gyártókat ne az olcsó fejlesztések irányába tolják, meghatározták a maximális zajkibocsátási értéket is.
Mindezek alapján, ha primer energiára vonatkoztatottan akarjuk meghatározni a berendezésünk hatásfokát (SEPR), mert pl. össze szeretnénk hasonlítani pl. egy kondenzációs kazánnal, akkor már csak el kell osztanunk az SCOP értékét az elektromos áram primer energia együtthatójával, amely a kifejezi az előállítás hatásfokát.
Ez az érték Európában egységesen 2,5.

Kuriózum, hogy a Fujitsu LT oldalfali levegő-levegő hőszivattyúi már most teljesítik akár a 2019-es SEER A+++ energia osztály követelmény szintjét hűtésben, és az SCOP A++ szintet fűtésben.

Reméljük, hogy az életbe lépő direktíva nagyban „tisztítja a képet” az ilyen rendszerekkel, berendezésekkel kapcsolatban és eloszlat olyan alaptalan kételyeket, amelyek sajnos néha körüllengik pl. a hőszivattyús technológiát.

A SCOP Klima Kft.: eddig is és ezután is élen jár a hőszivattyús technológiák hazai alkalmazásában, kiváltképp a levegős hőszivattyúk tekintetében.

Ezért bátran fordulhatnak hozzánk amennyiben ilyen rendszereket terveznek a közeljövőben.